"A remény napjai - az 1956-os forradalom Szolnokon" Skultéty József, Forgács Gábor és Kovács Barnabás dokumentumfilmje, mely 2006. október 23-a és november 4-e között, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján készült azzal a szándékkal, hogy -jelen ismereteinket felhasználva- objektív történetmesélésként mutassa be a szolnoki eseményeket. Az '56-os forradalom helyi történéseit eddig film még nem foglalta össze, így a kiadvány minden tekintetben hiánypótló." A Remény napjai"-ban történész, levéltáros, '56 kutató és katona vázolja az eseményeket, valamint mesélnek forradalmat megélt szemtanuk is élményeikrõl.

N+N Kft. logó
N+N Építõipari Kft.
Jászkun Volán zrt. logó
Jászkun Volán Zrt.
VCSM Zrt. logó
Víz- és Csatornamûvek Koncessziós Zrt.
Remondis Szolnok Zrt. logó
Remondis Szolnok Zrt.

Erinvest Ingatlanfejlesztõ és Beruházó Kft.

Borovi Faipari Zrt.
Ranex Kft. logó
 Ranex Kft.
General Service logó
General Service Jármûjavító, Ipari, kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Opel  Inveszta Kft.

Kõröshír Kft. 
 Aktív Rádió logó
Aktív Rádió
Szolnok Tv logó
Szolnok Televízió 
TiszaPart Mozi logó
 TiszaPart Mozi
 Új Néplap logó
Új Néplap

 A film megrendelhetõ DVD-n bruttó 1500 Ft + postaköltség áron. Az összeget rózsaszín postai utalványon kell befizetni az 11745004-20100360 számlaszámra, vagy a Palatino Bt. címére. A csekkre, átutaláshoz (megjegyzés rovatban) olvashatóan írják rá a befizetõ nevét és levelezési (valamint számlázási) címét.

Palatino Bt., Szolnok 5000, Jubileum tér 2.

email küldés innen
 

www.skuli.hu
 

letölthetõ filmbemutató

werk fotók: 

A Rékasi úti laktanyánál.

A Rékasi úti laktanyánál. 
 A Rékasi úti laktanyánál.
A Rékasi úti laktanyánál. 
 Az orosz csapatok harcállásánál.
A Hõsök terénél 
 A Hõsök terénél
A BAross úton 
 A levéltárban
A Rékasi úti laktanyánál. 
A repülõtérnél 
 Az orosz csapatok harcállásánál.
Az orosz csapatok harcállásánál. 
 A könyvtárban.
 A könyvtárban.
 A Rékasi úti laktanyánál.
 
 A Rékasi úti laktanyánál.
 Tóth Istvánnénál.
 A Verseghy Gimnáziumnál.
 A Verseghy Gimnáziumnál.
 A Verseghy Gimnáziumnál.
 
Ács Sándor

Ács Sándor -21 évesen- a forradalom idején rádió távírász volt a szolnoki, Rékasi úti laktanyában. Ott volt az orosz csapatok november 4-i támadásánál.

Balogh István

Balogh István 1956-ban 10 éves volt. Sokat játszott társaival a Pletykafalu szélén, a vasút területén. Emlékei is ehhez a helyhez köthetõk.

Benson Vilmos

Benson Vilmos '56-ban 5. osztályos tanuló volt. A forradalmi események központjában, a Délibáb Cukrászda épületének második emeletén laktak. Az október 26-i és a november 4-i történések szemtanuja.

Cseh Géza

Cseh Géza egyetemi doktorátussal rendelkezõ levéltáros. Az 1990-es évek elején kezdett adatokat gyûjteni a forradalomról. Õt tartják a szolnoki események legfõbb kutatójának.

Fekete István

Fekete István nyugállományú ezredes hat évvel ezelõtt, elsõként kezdett kutatni az '56-os események szolnoki, katonai vonatkozásai után.

Dr. Fülöp Tamás

Dr. Fülöp Tamás történész, fõiskolai docens. A forradalommal kapcsolatban egy évtizede kutat. Foglalkozik üzemtörténettel és várostörténettel.

Halász Sándor

Halász Sándor 1954. november 11-én vonult be katonának és 1956. november 13-án szerelt le honvédként. A forradalom idején õ volt a politikai tiszt sofõrje. A november 4-i események szemtanuja.

Tóth Istvánné

Tóth Istvánné 1956. februárjától a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának volt általános adminisztrátora. Férje a Megyei Néplap újságírója volt. A forradalmi események 25 éves korában érték.

Valkó Mihály

Valkó Mihály tanár, újságíró. 1956. októberében már második éve tanított magyart és franciát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Fiatal érdeklõdõként vitte magával a forradalom.

Forgács Gábor

Forgács Gábor a Szolnok Televízió operatõre, nagyobb produkciók vezetõ-operatõre. Skultéty Józseffel alapította a KétKirály Produkciót. A remény napjai címû film operatõre.

Kovács Barnabás

Kovács Barnabás a Szolnok Televízió operatõre. Precizitásával és kreativitásával tûnik ki kollégái közül. A remény napjai címû film operatõri feladatait látta el.

Skultéty József

Skultéty József a Szolnok Televízió szerkesztõje, több mûsor produkciós-vezetõje, szerkesztõje, némelyiknek mûsorvezetõje és vágója. A remény napjai címû film vágó-rendezõje.

 
Zelei Gábor

Zelei Gábor a Szigligeti Színház színmûvésze. Több mozifilm szereplõje. Nem elõször dolgozik együtt "A remény napjai" címû film alkotóival.

 

AZ 1956-OS FORRADALOM - SZOLNOKON
(történeti összefoglaló A remény napjai címû film alapján)

1956. október 23-án Szolnokon is az egyetemen kezdõdtek a forradalmi események. egyetem épületeA Budapesti Mûszaki Egyetem szolnoki karán diákgyûlést tartottak, melyen MEFESZ néven független diákszervezetet alakítottak. Itt fogadták el az egyetemek által kiadott 10 pontot, melyet 4-el meg is toldottak. Részt vett az eseményen három színész és egy színházi dolgozó is, akik arra kérték a diákokat, hogy menjenek át a Szigligeti Színházba és jelentsék be, hogy Magyarországon forradalom van.

Két színész és a diákok küldöttei felmentek a Szigligeti Színház színpadára, majd Lengyel János bejelentette, hogy Budapesten a tüntetõk ledöntötték a Sztálin szobrot valamint hogy a Rádiónál könnygázt és fegyvert használnak a tüntetõk ellen. Ezt követõen –miután a Marica grófnõ elõadás félbeszakadt- a zenekar eljátszotta a magyar Himnuszt. Varga D. József, a színház bonvivánja elszavalta a Nemzeti dalt.

Október 24-én délután egy 400-500 fõs tömeg végigsétált Szolnok fõutcáján. Ha találkoztak katonákkal, rendõrökkel megkérték õket hogy szedjék le jelvényüket és egy kokárdát tûztek fel a jelvények helyére. A tömeg a Helyõrség Kommendáns épülete elé ment, ahol Bíró Miklós százados üdvözölte õket, leszedette a zászlót és õ maga is kokárdát tûzött ki. Miután néhány szót szólt az egybegyûltekhez, a tömeg távozott.

Sötétedett amikor a tüntetõk a Damjanich szoborhoz értek.Szabó "Floki" József A demonstráción 8-9 katonatiszt is részt vett, köztük Szabó "Floki" József õrnagy, az '56. augusztusában megszûntetett kiképzõ ezred egykori parancsnoka. A szobor talapzatánál négy vasutas állt, nemzeti színû zászlóval a kézben. A tömeg elénekelte a Himnuszt, majd Szabó József õrnagy beszélt az egybegyûltekhez. Elmondta, hogy a katonaság a forradalmi tömeg mellett áll és bármikor számíthatnak rájuk a Szolnokiak. A Szózat eléneklésével mindenki elindult haza.

Október 25-én megtörténet az elsõ kisebb tüntetés a városban. Ez volt a Jármûjavítóból, a Fûtõházból, az állomásról, a déli iparterületrõl érkezõ munkások elsõ komolyabb megmozdulása. Ekkor már elhangzottak a már ismert jelszavak is: „Ruszkik haza! Ez a haza magyar haza, minden ruszki menjen haza.” A felvonulók élén -szemtanuk szerint- vitéz Sándor János vonult az akkori neves MÁV futballistával, "Kajlával", kezükben egy Kossuth címeres táblaszerûséggel. Ez volt Szolnokon –talán az elsõ- Kossuth címeres szimbólum.

A 4-es számú fõútvonal -Szolnokot is beleértve- a szovjet csapatfelvonulások fõ irányvonalába esett. A katonai intervencióban résztvevõ 17 szovjet hadosztályból tíz ezen az útvonalon haladt végig. Ezek október 24-tõl november 2-ig folyamatosan áramlottak, sõt: Szolnok és Abony térségében települtek le, majd innen indultak a Dunántúl irányába, valamint Budapest felé. Mivel a régi belvárosi Tisza-híd nem bírta volna el ezt a haditechnikát, a vasúti Tisza-híd mellett építettek egy pontonhidat.

Október 25-én már kifejezetten nagy létszámú szovjet csapatkontingens haladt át a városon. Ekkor vonult Budapest felé a 128-ik hadosztály. Az akkori Beloiannisz –ma Baross út- két oldalán útjavítás céljából bazaltköveket halmoztak fel. Az akkori feljegyzések szerint fiatalok –11-14 éves gyerekek lehettek- megdobálták a városon áthaladó szovjet páncélozott jármûveket, és az egyik tisztet fejen találták. Válaszul a szovjetek 8-szor 10-szer a levegõbe lõttek. Ennek az eseménynek a tisztázására -miután október 26-án megalakult a Megyei Munkástanács- október 27-én arra kérte a helyi szovjet parancsnok Dancsi Józsefet és Kablay Lajost, hogy beszéljék meg ezt az eseményt. A szovjet parancsnokelmondta: õk tudomásul veszik, hogy a városban tüntetések vannak, sõt: bizonyos szintig ezzel egyet is értenek, ám õk katonák és parancsot hajtanak végre. Kérte a szolnokiaktól, hogy mindezt vegyék tudomásul és ne emeljenek kezet a szovjet katonákra.

Október 25-én már nagyon aggódtak a helyi pártvezetõk, akik meg akarták akadályozni, hogy bármilyen véres esemény történjen Szolnokon.

Október 26-ra virradó éjjel a színházban több újságíró, az MTI helyi tudósítója, és színészek tanakodtak, hogy mit tegyenek.Szigligeti Színház épülete Tudták, ha az emberek tömegével kivonulnak az utcákra -netán az ÁVÓ-val, vagy a szovjet katonákkal kialakul valamilyen konfliktus- abból akár tragédia is lehet. A színház igazgatója végül felhívta telefonon kálmán István helyi párttitkárt és indítványozta: próbáljanak meg együttmûködni a munkásokkal, és próbálják meg maguk irányítani az eeményeket. Kálmán elfogadta az értelmiségiek indítványát, kitelefonáltatott a gyárakba és intézményekbe, majd az embereket õ maga hívta be 26-án reggelre a Kossuth térre.

Október 26-án reggel körülbelül 15-20 ezer ember jelent meg a városháza elõtt. Munkások, diákok, alkalmazottak és érdeklõdõk.tömeg a Kossuth téren Megjelent a városháza erkélyén Kauczki Ervin színész, hogy elszavalja a Nemzeti dalt. A közönség észrevette, hogy vörös nyakkendõt hord, és azonnal kiabálni elkezdték: „dobd le, vedd le”. Kauczki –színész lévén- lassan kigombolta, megtépte és a mélybe dobta a anyakkendõt. mindezt óriási taps követte. Végül elhangozott a Nemzeti dal, melynek a refrénjét a tömeg is zúgta.

Délelõtt 10 órakor a városháza erkélyére lépett Kálmán, majd bejelentette, hogy nagygyûlést tartanak. Beszédét egy érdekes mondattal kezdte: „Történelmi, forradalmi idõket élünk, feltámadt a nép igazi, alkotó ereje”. Mindezt különös lehetett hallani egy párttitkártól az ’50-es években.

Az október 26-i nagytüntetés után két ágra szakadt a tömeg. Egyik része befordult a Szapáry úton, míg a másik része elindult a városi tanács, majd késõbb a megyei tanács épülete felé.

A Szapáry felé induló tömeg elsõként az akkori városi rendõrkapitányság épülete elõtt állt meg. Követelték, hogy engedjék ki a politikai foglyokat, verjék le a vörös csillagot és a cégjelet. Kijött egy rendõr és kalapáccsal leverte a gipsz vöröscsillagot és a Népköztársaság címerét. Elmagyarázták, hogy nem itt õrzik a politikai foglyokat, akikbõl nem is nagyon vannak Szolnokon, ha mégis, akkor õk az ÁVÓ fennhatósága alá tartoznak.

A tömeg ezt követõen még egyszer megállt, az I. Világháborús hõsi emlékmûnél, ahol elénekelték a Himnuszt. Itt már "le a szivarral, le a bomba szoborral" felkiáltással egy másik csoportosulás fogadta õket.

Három helyen volt Szolnokon meghatározó szovjet emlékmû. A színháznál egy légibomba alakú állt, legelõbb ott kezdõdött a ledöntés. szivar szoborTöbb, mint két órán át bajlódtak vele. Próbálták emberi erõvel rángatni a kötelet nem ment, kötötték teherautó után, de a teherautó kereke kipördült. Egyszer csak megjött a Papírgyárból egy kocsis, aki hozott egy benzines légkalapácsot. szivar szoborVégül a Kõolajkutató Vállalat traktorával rántották le az emlékmûvet.

A délutáni órákban ezzel a traktorral a Rendelõintézet elé vonultak, hogy az ottani szovjet emlékmûvet is földre rántsák. Elõször drótkötéllel próbálkoztak, ráhurkolták és húzták, majd besegített a munkába az öreg traktor is. Végül a légkalapács adta meg a kegyelemdöfést, és hatalmas puffanással, óriási porfelhõvel ledõlt a monumentum. Ezt követõen, valaki spontán elkezdte énekelni a Himnuszt. Harsogott a tér, az emberek legtöbbjének hullott a könnye.

emlékmû a Hõsök terénA térrel szemben lévõ székházban ez idõ alatt ügyeletben voltak az elvtársak. A sarokszobában egy szovjet gépfegyveres hasalt, a több ezer emberre tartott géppuskát pedig három orosz kiskatona kezelte.

Október 26-án délután néhány "verseghysta" diák lapátot és csákányt fogott, hogy ledöntse a Megyeháza mögött található dombormûvet. Végül ledönteni nem tudták, de jelentõsen megrongálták.dombormû a Megyeháza mögött

Még ezen a délutánon a 7-8 ezres tömeg gyülekezett a Városháza elõtt, ám az épület terme kicsinek bizonyult, így átvonultak a Megyeházához, melynek nagytermében megválasztották a Forradalmi Munkástanács tagjait, valamint a 11 fõs intézõ bizottságot. Munkástanács választás a MegyeházánA választást maga a párttitkár, Kálmán vezette le. A megválasztott tagok kimentek a Megyeháza erkélyére, hogy bemutatkozzanak a tömegnek. A Munkástanács elnöke Dancsi József lett, katonai biztosnak Kablay Lajos alezredest, Szolnok Helyõrség parancsnokát választották. Az erkélyen -többek között- Kablay is beszélt, aki a katonák támogatásáról biztosította Szolnok város lakosságát.Kablay Lajos

Miután a Szabadság téren, a Megyeháza erkélyérõl bejelentették a Munkástanács megválasztását, a tömeg egy része -400-600 fõ- elindult a szolnoki katonai repülõtér felé. Kablay Lajos kitelefonált a helyettesének, Dankó Pál õrnagynak, hogy a laktanyába senki idegen személy nem mehet be. Dankó Pál megállította a kiérkezõ embereket, de nem tudott szót érteni velük. Ekkor érkezett meg Kablay Lajos, aki azonnal odament közéjük, és azt mondta: "nézzetek szét -és rámutatott ott a katonáira- a forradalom védelme a katonák dolga, bízzatok benne, õk tudni fogják a kötelességüket." Végül Kablay autóbuszokat hivatott és bevitette a városba a tüntetõket.

Dancsi JózsefA Megyeháza elõtt várakozó tömeg másik része a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója elé vonult, hogy követeléseiket bemondják. A délutáni adásnak ekkor már vége volt, így az emberek nem tudtak bejutni. Miután ebbe belenyugodtak, mindenki haza ment.

Október 26-tól kezdve az üzemek tagsága eltávolította a nemkívánatos politikai szereplõket, üzemi vezetõket, és minden jelentõsebb üzemben megkezdõdött a Munkástanácsok létrehozása. Szolnok városában körülbelül 68-69 munkástanácsról tudunk, ennek 840 tagja volt. A forradalom leverése után szerették volna bebizonyítani, hogy a megye forradalmi eseményeiben elsõsorban a Horthy rendszernek a korábbi képviselõi, nyilasok, kulákok, földbirtokosok, politikai- és gazdasági bûnözõk vettek részt. A történelmi tények ezt teljes egészében cáfolják. A megyei és városi forradalmi munkástanácsokban döntõ részt munkások, értelmiségiek és alkalmazottak vettek részt.

Október 27-én a megalakult Forradalmi Munkástanács fölvette a Megyei Forradalmi Munkástanács nevet, ám megyei feladatot nem látott el. Nem mûködött a vonatközlekedés, az utakat foglalták a szovjet katonai jármûvek, a telefon pedig nem mûködött vidékre. Megszervezték a közellátást, a pályaudvaron rekedt állatokat kivitték a vágóhídra, a feldolgozott hús- és tejtermékeket teherautóval Budapestre vitték.

November 1-e és 4-e között Szolnokon épült ki a "Forgószél" hadmûvelet vezetésének a központja. Konyev marsallA fõparancsnok Konyev marsall volt, rá a politikai természetû tennivalók jutottak. Malinyin hadseregtábornokMalinyin hadseregtábornok a KGB-s feladatokban vett részt, Leljusenko tábornok pedig a katonai hadmûveleteket irányította. Az akkori Vöröscsillag úton -a mai Városmajor úton- rendezkedett be a katonai vezetés. Innen irányították a "Forgószél" hadmûvelet katonai feladatait. A Vöröshadsereg úti -a mai József Attila úti- laktanyát a politikai vezetõk számára rendezték be.

November 2-án Konyev marsall a József Attila úti laktanyában tartotta meg a katonai eligazítást.

November 3-án Szolnokon tartózkodott Zsukov marsall, szovjet honvédelmi miniszter. Õ már itt pontosította és ellenõrizte a felkészülést a "Forgószél" hadmûveletre. Még ezen az estén, a 60-ik tüzér hadosztály lezárta a Szolnokról kivezetõ utakat. A nehéztüzérség Szolnok felé fordított csõvel állt.Zsukov marsall

A szovjet katonai intervenció november 1-én elkezdõdött, amikor egy szovjet harccsoport megszállta a szolnoki katonai repülõtér déli végét. A konkrét hadmûvelet azonban november 4-én kezddõdött.

A kijelölt szovjet alakulatok körülvették a várost. A Réksai úti laktanyában lévõ tisztek többsége is -köztük a Légvédelmi Tüzérezed parancsnoka, Szathmáry százados- megérezhette, hogy komoly katonai akcióra kerülhet sor, mert felkészítették az õrséget, hogy minden gyanús jelre figyeljenek oda. Szathmáry századosA katonai akció hajnali 4 órakor indult. Ekkor adott Konyev marsall parancsot a "Forgószél" hadmûvelet megkezdésére. A Rékasi úti laktanyába be akartak menni az oroszok, de a magyar õr rálõtt. A durranás után az oroszok visszalõttek. Harckocsiból is adtak le lövést, melyek közül az egyik eltalálta a parancsnoki épületet. A kialakult lövöldözésben Tóth Mihály és Vajda László sorhonvédek olyan tüdõ és haslövést kaptak, amelybe a kórházba szállítás közben belehaltak. A lövöldözésnek úgy szakadt vége, hogy Szathmáry százados egy fehér zászlóval a kezében kiment a szovjet harckocsi parancsnokához, és megkérte: Fejezzék be a lövöldözést, hiszen õk nem akarnak ellenállni a lefegyverzésnek.

November 4-én hajnali fél 5-kor a Kõtelek felé vezetõ útnál található rádióadót és a Kolozsvári úti stúdió épületét elfoglalták a szovjet katonák. A stúdió kapujánál megállt egy tank, de nem várta meg míg ajtót nyitnak. A nagykaput benyomta egészen az épület bejáratáig.

A rádióadónál sem és a stúdióban sem volt november 4-én hajnalban adás, azaz a Kádár kormány nyilatkozatát -mely öt óra után hangzott el- nem onnan adták éterbe. Feltételezhetõen Ungvárról közvetítették. A stúdiót és a nagyadó épületét azért foglalták el, nehogy felolvassanak olyan nyiltakozatokat, melyek a Nagy Imre kormány mellett állnak.

November 4-re megtörténet a katonai repülõtér katonáinak lefegyverzése is. 10 óra körül megérkezett a repülõtérre egy IL 14-es, melyen Kádár János és -több feltételezés szerint- Brezsnyev, Münnich Ferenc és mások utaztak. Kádár JánosA Kádár kormány tagjait -heten vagy nyolcan lehettek- egy páncélozott szállaítójármûvel a József Attila úti laktanyába szállították. Kádár jános -fél 11 körül- ott jelentette be a jelenlévõ szovjet tábornokok, és néhány magyar vezetõ jelenlétében a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását.

Kádár, november 4-én délután 17-18 óra körül, az akkori Megyei Pártházban találkozott a helyi politikai vezetõkkel. Tájékoztatta õket arról, hogy miért lépett ki a Nagy Imre kormányból és miért alakított új kormányt. Éjfél felé járt az idõ, amikor újból bement a laktanyába és többet onnan már nem jött ki. Szolnokról, november 6-án éjjel indultak tankokon Budapestre.

A pártbizottság elsõ titkára november 5-én közölte a Megyei Forradalmi Munkástanács tagjaival, hogy a pártbizottság a régi államigazgatási szervek helyreállítása mellett döntött és a forradalmi bizottságok megszûntetését rendelte el. Szolnokon Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága november 7-én tartott egy rendkívüli ülést, melyen döntöés született, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mindenben azonosul a Kádár kormány célkitûzésével.


Elõsször 1956. november 19-én, egy rendõrségi napi jelentésben használták Szolnokkal kapcsolatban a "Kismoszkva" kifejezést. A jelentés szerint, a Szolnokon élõket az a kérdés foglalkoztatta, hogy a Budapesten élõk szerint a szolnokiak nem voltak képesek megállítani a Budapest felé áramló szovjet csapatokat, ezért Szolnok egy "Kismoszkva". A várossal kapcsolatos, ilyen típusú értékítélet nem volt helytálló. A történeti realitás, a szovjet csapatok ide koncentrálása és a Kádár kormány ide helyezése a Szolnokon élõknek egy kényszerpályát fogalmazott meg, katonai ellenállásnak nem voltak meg a racionális feltételei. A Megyei Munkástanács tagjai -Dancsi, Kablay- helyes és racionális döntést hoztak akkor, amikor a munkásoknak nem adtak fegyvereket és a békés megoldások mellett érveltek.

Országos szinten is Szolnokon és Szolnok megyében indult meg elsõk között a visszarendezõdés. Itt kezdõdött meg elsõként a forradalmi események megtorlása is. 1957. elejére készült el a Belügyminisztérium Szolnok Megyei Rendõrfõkapitányságának Politikai Nyomozó Osztálya által összeállított, "Szolnok megye ellenforradalmi erõinek monográfiája". Ez a monográfia leíró jelleggel foglalta össze, hogy a Forradalmi Munkástanácsok mûködésében kik és milyen formában vettek részt. Ez képezte az egyik alapját a megtorlásoknak.

© Minden jog fenntartva. A weblap tartalmának, a letölthetõ kép- és hanganyagoknak másodközlése, felhasználása tilos!
. . . .